MURAKAMI HARUKI 1Q84

Egy reggel felébredsz, és érzed, hogy megváltozott a világ. Más lett valamitől, de még csak apró jelek vannak. Aztán lassan minden átalakul, mintha örvénybe kerülnél. Sűrűsödik, erősebb lesz, tele érzelmekkel. Fantasztikusan megkomponált mű, szép lassan halad a cselekmény kibontás a végkifejlet felé, ahol a szálak összefonódnak. Végig érezni, hogy mindennek megvan a maga helye és ideje. Szép benne a szerelmi történet.

Murakami Haruki Világvége és a keményre főtt csodaország

Nagyon szuper. Egy nem éppen hétköznapi világba téved a főhős, de mindent sztoikus nyugalommal visel. Irigylésre méltó. Párhuzamosan futó két világ, de valójában egy. Olyan érzés, mint amikor valami nagy törés van az ember életében és belül megőrzi az utolsó régi boldog pillanatot. Ketté válik, mintha egy párhuzamos univerzumban élne tovább. A régi pedig halad a maga útján, belül.

B. és A. Sztrugackij A kárhozott város

Huhhhh. Végre kiolvastam. Esküszöm, nehezebb volt, mint megbirkózni egy grizzlivel. Telefilozofált politikai-társadalmi szociolófing. Bocsánat, de nagyon nem jött be. A testvérpár Stalker-jét és Köjök-ét imádom. De ezt nem. Az alapötlet nem volt rossz, de nem volt faszán kidolgozva. Kár érte. Az említett másik művekből valami nyugalmas szilárdság árad, ez ahhoz képest zűrzavaros. Lehet, hogy a karakterek miatt érzem, de a sztori is kissé nyakatekert lett. Főleg a végén, csak vonszolognak... elmélkednek, hát alig bírtam olvasni. Majdnem legyűrt. amúgy itt

MURAKAMI HARUKI A kurblimadár krónikája

Szép, lassan kibontakozó történet, ami tejesen magával ragad. Mintha egy selyemcukor olvadna el lassan a szádban. Pengeélen táncol a valóság és a fantázia között. Olyan természetesen ír le mindent, hogy valódinak érzed a lehetetlent is. Egy tiszta, precíz japán világ szippant magába, körülölel, mint egy lágyan hullámzó vízfolyam. Elolvasom később még. De előtte kitakarítok.

moly

JEAN-CHRISROPHE GRANGÉ Bíbor folyók

Nagyon frankó. Rohadt pörgős. Teljesen beszippantott a sztori, élvezet volt olvasni. Örültem, hogy nem tudtam mi lesz a vége. Persze rá lehet jönni nagyjából a lényegre, de van benne meglepetés bőven. Meg hullák. Meg vér. Lehet, hogy Grangé vámpír. Amúgy sok elem visszatér a könyveiben. moly

JEAN-CHRISTOPHE GRANGÉ Költöző gólyák

Napozáshoz kiváló könnyű kis olvasmány, rengeteg hullával. Krimi, de végül semmi előre nem látható nem történik benne. Talán egy kis plusz csavar, amire nem számítasz... ennyi. Pont az a könyv, amit fölösleges kétszer elolvasni. De nem csalódás azért. moly

DOUGLAS COUPLAND Rágógumitolvaj

Na, ez is nagyon állat, de egy darabig elég lesz a fickóból. Ismét csodás lúzer bagást vonultat fel, jól a földbe döngöli őket. De elég súlyos azonosulni velük. Olvasol, leteszed kicsit a könyvet, kicsoszogsz a konyhába, rádvigyorog két csoffadt krumpli, kibámulsz az ablak előtti gazokra, elmerengsz az életeden. Ráébredsz, hogy a volt férjed évekig csalt, és valójában nem a budiülőkétől kaptad el a trippert, a barátaid leléceltek, a macskád meghalt. Totál átlagos kis csóró vagy. Régen még voltak terveid- eljársz jógázni, tanulsz angolul, sítalpas túrára mész, felfedezed a déli sarkot. De már semmi. Nihil. Tök ugyanolyan vagy, mint a többi spar-ba járó akciós újságot szorongató nyominger... Valami ilyesmi érzést kelt. "Néha olyan érzésem támad, hogy mi mind szimultán, folyamatosan szexelünk a huszonegyedik századdal, testfolyadékot cserélünk a korral: antibiotikumok, úszómedence-klór, hosszú láncú molekulák, kibocsátott gázok, újautó-szag- minden csak egy nagy, kondommentes önkéntelen szeretet-demonstráció" Sztori: Összehaverkodik egy életunt lerobbant alkesz meg egy gótos csaj, akik együtt dolgoznak egy írószer nagyáruházban. Matrioska regény. A többi könyvét is el fogom olvasni, de most valami pozitívabb löketre van szükségem, kicsit kisült az agyam. Amúgy itt: moly

DOUGLAS COUPLAND Minden család pszichotikus

Kezdem a legújabb kedvenccel. Most találtam rá a könyvtárban Couplandra. Kurvajó! Feketehumor. De nem, mint Vonnegut, mert itt aztán mindenki szerencsétlen, kilátástalan pöcs. Nem gondolnád, hogy lesz belőlük még ember valaha. Aztán szép lassan alakul mindenki. Közben röhögsz. De nem szarrá röhögöd magad, hanem, csak úgy hehh,baszki. Mint amikor ülsz egy gödör szarban, elhagytak, terhes vagy és még a szandálod is elszakad. Már sírni nem tudsz. Hát inkább hehe. Sztori: Van egy család, mindenki beteg és totál vesztes. Csak az egyik lány vitte valamire, asztronauta, most lövik az űrbe. Erre az eseményre gyűlik össze mindenki és tucatnyi szarba keverednek. Itt találod értelmesebb formában: moly